Népies nevei. Bocfa, bodzabokor, bodzafa, csete, gyepűbodza.

Leírása. Bokorrá vagy kis fává növő, évelő növény. Őshonos. Szára és hajtása belül üreges. Az üreget fehér bél tölti ki (szárából a gyerekek kócpuskát készítenek). A fiatal hajtások kérge zöld, később szürkésbarna, papírszerű, alatta zöld, rostos réteg található. Levelei 5-7 páratlan számú levélkéből állnak. Virágzata sárgásfehér, 10-20 cm átmérőjű, lapos tányérra emlékeztet. Május végétől júliusig virágzik. Termése feketeibolya színű, vörös levű.

Összetéveszthetősége. A földibodzával és a fürtös bodzával lehet összetéveszteni.
A földibodzánál a kellemetlen illatú, talajszint feletti rész minden évben elpusztul, ezért fás hajtást, szárat egyáltalán nem találunk. A fürtös bodzát termése és a szár bélszövete különbözteti meg a fekete bodzától. A fürtös bodzának vörös bogyótermése van és barna bélszövet tölti ki a szár üregét.

Előfordulása. Kertekben, utak mentén, szemétlerakó-, törmelékes helyeken, réteken, bozótosokban, nitrogénben gazdag akácosokban, rontott erdőkben.

Felhasználása. Szörp, alkoholos ital, méz, leves, színezőanyag, savanyúság, ecet készíthető belőle. Virágja sütve is fogyasztható. A hagyományos angol ketchup egyik fő alkotórésze. Az idős bodzahajtásokon néha egy gombafaj él (Hirneola auriculajudae), ami Kínában, Japánban kedvelt élelmiszer. Szörp készítéséhez csak teljesen érett, kocsány nélküli bogyókat használjunk fel. Jól keverhetők almával, birsalmával, és szilvával.